A tenyészszemle célja az ebek tenyészengedélyének kiadása, illetve a tenyésztésre nem kívánatos egyedek kiszűrése.

  1. Tenyészszemlére csak FCI által elismert származási lappal rendelkező ebek vezethetők fel.

  2. Tenyészszemlére csak 12 hónapos kort betöltött kutyák nevezhetők, ettől való eltérést csak a fajta-gazda szervezet foganatosíthat.

  3. A kutyát a tulajdonos vagy annak megbízottja vezetheti fel.

  4. A tenyészszemlén csak tetovált(azonosítható) egyedek bírálhatók el. Az azonosításhoz a tulajdonos a származási lapot köteles leadni, melybe a bíró szabad betekintést nyerhet. Amennyiben a kutya chippel van ellátva, a tulajdonos köteles leolvasóról gondoskodni. Ha a tenyészszemlére benevezett kutya nem azonosítható, annak okát az illetékes MEOE szervezet köteles kivizsgálni.

  5. A bíró köteles a származási lap visszavonására javaslatot tenni-a származási lap egyidejű megkül-désével-ha a tenyészszemlén bírált kutyáról egyértelműen kiderül, hogy az nem fajtatiszta. A javas-latot a bírónak egyértelműen indokolni kell.

  6. A tenyészszemlén láthatóan vemhes szuka nem bírálható el.

A tenyészszemlén az alábbi minősítések adhatók ki:

1. Tenyésztésre javasolt
Csak azokban a fajtákban, ahol fajtagazda szervezet vagy fajtatanács működik és ezek e minősítés kritériumait meghatározták. Az Országos Elnökség engedélyével lehet alkalmazni, pl. főtenyészszemlén.

2. Tenyészthető
Az az egyed, mely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel, kiegyensúlyozott idegrendszeréről tanúbizonyságot tesz. Basset hound esetében képességvizsga kötelező.

3. Tenyésztésre nem engedélyezett
Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg.

A "Tenyésztésre nem engedélyezett" minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is legfeljebb egyszer. Amennyiben a minősítés ismét “Tenyésztésre nem engedélyezett”, a kutya véglegesen kizárandó a tenyésztésből. A bírónak minden egyes kutya minősítését a bírálati lapon leíró bírálatban, írásban indokolnia kell.

A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül három példányban, ami leíró bírálatot és a minősítést, illetve a bíró aláírását tartalmazza.
Mivel a basset hound munkavizsgára kötelezett fajta, ezért számára a képességvizsga kötelező!
Ennek eredményét a bírálati lapon fel kell tüntetni. A képességvizsga külön is teljesíthető, ebben az esetben ezt igazolni kell.
Basset houndnál csak mindkét feltétel (tenyészszemle és képességvizsga) együttes megléte esetén teljes a tenyészszemle minősítés.

A tenyészszemle minden eredményét kötelező rávezetni a származási lapra, pecséttel ellátva, a bíróval aláíratva.

Célja, hogy a kutya legfontosabb örökletes vadászati adottságait felmérje, ezáltal megállapítsa, hogy az adott egyed megfelel-e a fajta munkaadottságokra vonatkozó előírásainak.
A képességvizsga feladata az eb csapakövetési hajlamának vizsgálata.
A képességvizsga egy mesterségesen kialakított csapából áll, mely lehet vércsapa vagy nyúlvonszalék. Hossza kb.50 m. Amennyiben vércsapáról van szó, az vérrel erősebben spriccelt vagy tupfolt, mint a munkavizsgánál. Vad- vagy szarvasmarhavér használható, csapánként kb.1-1,5 dl. A csapa elejét mindig meg kell jelölni.
A csapa illetve a vonszalék végén egy kizsigerelt nyulat kell elhelyezni.
A bírálat során a csapa iránt erősen érdeklődő, azon határozottan induló és haladó kutya kaphat „Megfelelt” minősítést.
A kutyát a vezető végig vezetőszíjon tartja. A kutya a csapáról kismértékben letérhet, azonban a vizsga akkor számít sikeresnek, ha a kutya önállóan, segítség nélkül visszatér.
Nem követelmény a csapa pontos kidolgozása, de a csapa iránti érdeklődés, a csapán való elindulás illetve az önállóság alapfeltétel.
Nem hiba, ha a kutya a területen levő egyéb állatok nyomát is jelzi.

Basset houndok részére a "Tenyészthető" illetve a "Tenyésztésre javasolt" minősítés csak a képességvizsga eredményes teljesítése után adható ki!